Keresés

Névnapok -  tegnap: Vilhelmina ma: Friderika holnap: Máté, Mirella holnapután: Móric

Bejelentkezés



Templomunkról

Itt olvashat

Kápolnák

története

Keresztek és szobrok Törökbálinton

Itt olvashat róla

Kálvária

története

Naptár

látogatók

Oldalainkat 492 vendég böngészi
Harangszó április 23-án PDF Nyomtatás E-mail
2017. április 25. kedd, 18:13

TÖRÖKBÁLINTI HARANGSZÓ

A Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség heti hírei

2017. április 23. Húsvét 2. vasárnapja

Az Isteni Irgalmasság vasárnapja

"Hittél, mert láttál. Boldogok akik nem látnak, mégis hisznek".

Az Egyházközség hírei

  1. A hétköznapi szentmiséket reggel 7 órakor tartjuk a templomban, csütörtök kivételével, amikor 6 órakor kezdődik a szentmise. A vasárnapi szentmiséket a szokott rendben: délelőtt ½ 8-kor és 10-kor, valamint este 6 órakor tartjuk.
  2. Ne feledkezzünk meg a húsvéti szentgyónásról és szentáldozásról!
  3. Plébániánk Bethlen- és Kadicsfalvi testvéreink meghívására zarándoklatot szervez Csíksomlyóra 2017. június 1. és 4. között a közös imádságra családjainkért, településeinkért, nemzetünkért. Jelentkezni lehet a sekrestyében, a plébánián ügyeleti időben, valamint Nagy József (telefon: 06-20-517-9055) vagy Szebeny Miklós (telefon: 06-30-201-7787) testvéreknél. Jelentkezési határidő: április23. Várható költség: 15.000Ft-20.000Ft az utazók létszámától függően.
  4. Ezt a vasárnapot szent II. János Pál pápa 2000-ben Szent Fausztina nővér közlései alapján az „Isteni Irgalmasság Vasárnap”-jának nyilvánította. Az Apostoli Penitenciaria 2002. június 29-kelt dekrétuma szerint e napon teljes búcsú nyerhető a szokásos feltételek mellett.

XIX. Katolikus Karizmatikus Regionális Találkozó

"Jöjj, Isten szeret téged!" Hamarosan közeledik május 1-e, a törökbálinti regionális karizmatikus találkozó időpontja. Úgy állítottuk össze a programot, hogy abban tanúságtételek (Regina Collins nővér, Sipos Gyula) után az újra Istenhez térésre hívás (Borlay Bandi) következik, ezért érdemes elhozni azokat a barátaitokat, családtagjaitokat is, akiket szeretnétek, ha rátalálnának Isten szeretetére.

Utána lesz közbenjáró ima az Oltáriszentség jelenlétében.

A Találkozó témája: "Újuljatok meg lelketekben és elmétekben..." Előadónk Mohos Gábor atya, a karizmatikus megújulás plébánosa.

A találkozót püspöki szentmisével zárjuk.

Helyszín: Bálint Márton Iskola új épülete, kezdés 9 órakor.

Zenei szolgálat: Te Deum Zenekar.

Tamás

Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből

(ApCsel 2,42-47)

Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Félelem fogott el mindenkit, mert az apostolok révén sok csoda történt és sok jel adatott. A hívek mind összetartottak, és közös volt mindenük. Birtokaikat és javaikat eladták, s az árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek. Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és tiszta szívvel vették magukhoz az ételt. Dicsőítették az Istent, és az egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponként vezetett hozzájuk olyanokat, akik hagyták, hogy megmentsék őket.

Szentlecke Szent Péter első leveléből

(1Pét 1, 3-9)

Legyen áldott az Isten és Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában új életre hívott Jézusnak a halálból az élő reményre való feltámadása által, hogy a mennyekben elpusztíthatatlan, tiszta és soha el nem hervadó örökség várjon rátok. Az Isten hatalma megőrzött titeket a hitben az örök üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időben majd megnyilvánuljon. Ezért örülni fogtok, noha most egy kicsit szomorkodnotok kell, mert különféle kísértések érnek benneteket, hogy a próbát kiállva hitetek, amely értékesebb a tűz próbálta veszendő aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltó legyen a dicséretre, a dicsőségre és a tiszteletre. Noha nem láttátok, mégis szeretitek; bár most sem látjátok, mégis hisztek benne. De mivel hisztek, ujjonghattok a megdicsőültek kimondhatatlan örömével, mert eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét.

Evangélium Szent János könyvéből

(Jn 20, 19-31)

Amikor beesteledett még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."

A tizenkettő közül az egyik, Tamás vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük, amikor megjelent nekik Jézus. A tanítványok elmondták: "Láttuk az Urat!" De kételkedett: "Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem." Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: "Békesség nektek". Aztán Tamáshoz fordult : "Nyújtsd ide az ujjadat és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba! S ne légy hitetlen, hanem hivő!" Tamás fölkiáltott: "Én Uram, én Istenem!" Jézus csak ennyit mondott: "Hittél, mert láttál. Boldogok akik nem látnak, mégis hisznek".

Jézus még sok más csodajelet is mutatott tanítványai előtt, amelyeket nem jegyeztek föl ebben a könyvben. Ezeket azonban följegyezték, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, s hogy a hit által életetek legyen benne.

Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek

Húsvét tanítása olyan, mint a vetőmag, amelyet földbe ültetnek, hogy aztán kikeljen és bőséges termést hozzon. Erre utal a mai vasárnap könyörgése is, amelyben arra kérjük Istent, hogy értesse meg velünk, mely víz által tisztultunk meg, milyen lélekből születtünk újjá és kinek vére által részesültünk a megváltásban.

Az igazi látás

Antoine de Saint-Exupery francia költő-író neve a magyar olvasók előtt sem ismeretlen. „A kis herceg” című könyvében gyermeki egyszerűséggel keresi a világ legmélyebb valóságát, a dolgok lényegét, a titkok titkát. Tarka képekkel színesített és eleven párbeszédekbe rejtett fejtegetései révén végül levonja az emberi géniuszban bizakodó világ hiú ábrándjait szétoszlató bölcs következtetését: az ember nem eszével lát igazán, hanem a szívével. „Íme. Az én titkom egészen egyszerű – írja – Az ember csak szívével lát igazán, pusztán szemmel a lényeg láthatatlan”.

E bölcs felismerés ellenére mégis azt kell látnunk, hogy a legtöbb ember csak a kritikus ész tapasztalatokra épülő világánál keresi a dolgok és az élet titkainak megoldását. Ennek a racionalista embernek megszemélyesített és tipikus képviselőjével találkozunk a mai evangéliumban, ahol Tamás apostol személyes megnyilatkozásai szemléletesen tárják fel ezt a korunkra jellemző gondolkodásmódot: csak azt hiszem, amit látok, vagy ahogyan ő fogalmazott: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem” (Jn 20, 25).

Korunkban többen csak azt ismerik el valónak, ami történelmileg vagy legalább nagy vonalakban igazolható és érzékszerveinkkel megtapasztalható...: Verum, quod factum – igaz, ami tény! Így a hiteles valóságok kizárólag csak az összefüggések és hasonlóságok elemzésére alapszanak. Ennél fogva egészen természetes, hogy ahol a felismerésnek csak ezt az abszolút formáját ismerik, ott többé már nincs helye a föltámadás valóságának, hiszen ilyen vagy ehhez hasonló eset a történelem folyamán még soha sem fordult elő. Viszont említettük, hogy korunkban éppen ez a felismerés-elmélet a mérvadó. Ezért sokan Jézus föltámadásával sem tudnak mit kezdeni. Ha a föltámadás náluk mégis szóba jön, akkor ők legfeljebb feltevésekről vagy csalásról, tévedésről, látszatról, a tanúk lelkiállapotáról, vízióiról beszélnek. Ki tudná felsorolni az ember összes kifogását és érvelését hitetlensége igazolására?

Annyi mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy csupán racionalista gondolkodásmóddal alig lehet Istenhez közelebb kerülni, mert az állandóan bizonyítékokat követelő és kibúvók után leselkedő hit előbb-utóbb szem elől téveszti Istent. Úgy vagyunk ezzel, mint a férfi feleségével, aki állandóan csak azután jár, hogy bizonyítékokat kapjon felesége hűtlenségéről. Az ilyen házastársak között már rég tönkrement a bensőséges hitvestársi kapcsolat. A férj ellenőrizheti felesége összes levelét, állíthat magánnyomozókat a sarkába, de hogy felesége valójában szereti-e őt, ezt végeredményben mindig csak hinnie kell. Hiszen hogyan is mondta Saint-Exupery: „Az ember csak szívével lát igazán, pusztán szemmel a lényeg láthatatlan”. Így látszik, hogy Jézus is megerősíti ezt az igazságot a mai evangéliumban: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” (Jn 20, 29).

Mennyei örökségünk

Az ilyen hit bizonyára nincs az ember kénye-kedvére. Mégis kedvet kaphat rá, ha meggondolja előnyeit. Ezekről hallhattunk a mai olvasmányban: „Isten hatalma megőrzött titeket a hitben az örök üdvösségre, ...” (1 Pét 1, 5). A kijelentés elárulja, hogy az örök üdvösség előfeltétele a hit. Üdvösség utáni vágyunk – bárhogyan is nevezzük azt: szerencse, boldogság, öröm, vidámság, szeretet, otthon vagy béke, mindegy – , földi életünkben sohasem sajátítható el végérvényesen. Mindaz, ami életünkben örömet szerezhet, ideig tartó és mulandó: pénz, hatalom, gyönyör, barátság vagy család. Ez a mulandóság hit nélkül nem egyszer okoz szomorúságot, levertséget, kétségbeesést, életuntságot. Az ilyen helyzetekben mindenképpen előnyösebb helyzetben vannak a hívők, mert őket a kilátástalanságon mindig túlsegíti az őszinte, kitartó és megváltó hit, amelynek alapján szilárd meggyőződéssel vallják, hogy egyes egyedül a mindenható Isten, a mi Atyánk képes összetörni a halál bilincsét és megajándékozni bennünket az örök élettel. Az Ő kizárólagos éltető hatalma nyilvánult meg Jézus föltámasztásakor. Isten ekkor igent mondott a világra, elfogadta, célt és jövőt biztosított neki. Azóta minden ember bízhat a rá váró mennyei örökségben, a földön elkezdett derűlátó élet beteljesedésében, az örök üdvösségben. Tamás a háta mögött rám tekint, szemembe néz és szelíden biztat: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek”. A kérdés csak az, hogy Tamással együtt megtalálom-e én is a talpraesett választ: „Én Uram, én Istenem!” (Jn 20, 28).

A hét napjainak üzenetei:

24. Hétfő: Szent György vértanú

ApCsel 4,23-31Jn 3,1-8

25. Kedd: Szent Márk evangélista

1Kor 15,1-8Jn 14,6-14

25. Szerda: Köznap

ApCsel 5,17-26 – Jn 3,16-21

27. Csütörtök: Köznap

ApCsel 5,27-33 – Jn 3,31-36

28. Péntek: Köznap

ApCsel 5,34-42 – Jn 6,1-15

29. Szombat: Sienai Szent Katalin szűz

ApCsel 6,1-7 – Jn 6,16-21

A Törökbálinti Harangszót szerkeszti: Turai István.

 

Szentmisék rendje templomunkban:

cím: Pelsőczy Ferenc u. (Művelődési Házzal szemben)

vasárnap: 7:30, 10:00; 18 órakor

gyóntatás: vasárnap: 7-7:30; 17:30-18

 Minden hónap első vasárnapján 16:45-től 17:45-ig elmélkedős -énekes, és minden pénteken 16 -20 óráig csendes szentségimádást tartunk!

oltáriszentség

A szentmiséről

itt olvashat:katt ide

Elérhetőségek

Plébánia
Címünk:
Munkácsy M. u. 78.
Telefon: 23/336-005
Irodai fogadóórák:
minden hétköznap 16-18 óra között

1%

Kérjük testvéreinket, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával támogassák egyházunkat.

A Katolikus Egyház technikai száma: 0011.

A Szeretet Földje Közhasznú Alapítványadószám: 18684319-1-13

PELSŐCZY FERENC ALAPÍTVÁNY
Adószám: 18724525-1-13
Budapest Bank 10101391-
63318300-01003008

Pelsőczy Ferenc

Dr. PELSŐCZY FERENC
c. prépost, plébános
(1916-1995)

Facebook

Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com