Keresés

Névnapok -  tegnap: Jolán ma: Olivér holnap: Cecília holnapután: Kelemen, Klementina

Bejelentkezés



Templomunkról

Itt olvashat

Kápolnák

története

Keresztek és szobrok Törökbálinton

Itt olvashat róla

Kálvária

története

Naptár

látogatók

Oldalainkat 383 vendég böngészi
Harangszó május 7-én PDF Nyomtatás E-mail
2017. május 06. szombat, 11:57

TÖRÖKBÁLINTI HARANGSZÓ

A Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség heti hírei

2017. május 7.Húsvét 4. vasárnapja

A Plébánia hírei

  1. A hétköznapi szentmiséket reggel 7 órakor tartjuk a templomban, csütörtök kivételével, amikor 6 órakor kezdődik a szentmise. A vasárnapi szentmiséket a szokott rendben: délelőtt ½ 8-kor és 10-kor, valamint este 6 órakor tartjuk.
  2. Ma egyházmegyei gyűjtés lesz az alsószentiváni Fatimai Kegyhely felújítására.
  3. Ma délután ¾ 5-kor-kor szentségimádást tartunk a templomban.
  4. Szerdán este 6 órakor közösen imádkozzuk a Lorettói litániát.
  5. Május 13-án – szombaton – szentségimádás lesz 14:00 órától 20:30-ig az Isteni Szeretet Közösség kápolnájában.
  6. Fordítsunk gondot arra, hogy egyházunk fenntartásának költségeihez – erőnkhöz, jövedelmünkhöz mérten – hozzájáruljunk! Ebben az évben is kérjük a testvéreinket, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával támogassák a Katolikus Egyházat. A Katolikus Egyház technikai száma: 0011. Ugyanakkor felajánlhatjuk személyi jövedelemadónk második 1%-át is alapítványoknak, egyesületeknek. Egyházközségünk idéntől kezdődően a Pelsőczy Ferenc Alapítványon át is fogadhatja az 1%-os felajánlásokat. Adószáma: 18724525-1-13. A Szeretet Földje Közhasznú Alapítványt ugyancsak támogathatjuk, adószáma: 18684319-1-13.  báránnyal

Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből

(ApCsel 2,14.36-41)

"Zsidó férfiak és Jeruzsálem lakói mindnyájan! Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Messiássá tette!"

E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: "Mit tegyünk hát, emberek, testvérek?" "Tartsatok bűnbánatot – felelte Péter –, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára. Így megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket – bár távol vannak – meghívott a mi Urunk, Istenünk." Még más szavakkal is biztatta és buzdította őket: "Engedjétek, hogy kimentsünk benneteket ebből a romlott nemzedékből." Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek megtért.

Szentlecke Szent Péter apostol első leveléből

(1Pét 2, 20b-25)

Mert milyen dicsőség az, ha mint bűnösök eltűritek az arculütést? Ha ellenben jót tesztek, és mégis türelmesen szenvedtek, az kedves az Isten előtt. Mert erre vagytok hivatva, hiszen Krisztus is értünk szenvedett, példát adva nektek, hogy kövessétek nyomdokait. "Bűnt nem követett el, hamisság nem volt szájában." Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat amikor szenvedett, nem fenyegetőzött hanem rábízta magát az igazságos bíróra. Vétkeinket a saját testében fölvitte a (kereszt)fára, hogy meghaljunk a bűnöknek, s az igazságnak éljünk. Sebei szereztek számotokra gyógyulást. Olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához.

Evangélium Szent János könyvéből

(Jn 10, 1-10)

„Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló. Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. Az őr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Amikor mindegyiket kivezeti, elindul előttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek nem ismerik a hangját.” Ezt a példabeszédet mondta nekik Jézus, de nem értették, mit akart vele mondani.

Jézus folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu. Azok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-bejár és legelőt talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.”

Én azért jöttem, hogy életük legyen

A keresztények bármennyire is különböznek egymástól, mégis egységes vonásokkal rendelkeznek. Ezek közé tartozik a közös hit és remény, amely a legszemléletesebben az istentiszteleti formákban, az ünnepi szokásokban és a viselkedésmódokban nyilvánul meg. A világ keresztényeinek élete sokszínű, de mégis egységes, mert minden keresztény a mi Urunk Jézus Krisztus szellemét akarja magára ölteni. A kereszténység azonban nemcsak a népek különbözősége miatt sokszínű. Ehhez az egyházon belüli élethivatások is hozzájárulnak. Közülük ma a papi, szerzetesi és szerzetesnői hivatásokra terelődik a figyelem.

Egy 1986-os felmérés alapján egy vezető európai országban az emberek 44%-a az élet élvezésében, 62%-a a boldogság keresésében látja az élet értelmét. De hogy az élvezet és a boldogság valójában mit jelent, erről nagyon sokféleképpen vélekedhetünk. Összetevői között bizonyára jelentős szerepet kap a jó házasság, a gyermekek fölött érzett öröm, a sikeres pályafutás, az egészség. De a boldogság elérését véljük megtalálni a szép utazásokban, játékokban, szórakozásokban vagy az evés-ivásban is. Mindezek ellen nem is lehet igazi kifogásunk. Gondolkodóba ejthet azonban a tény, amelyet ugyancsak az említett felmérés eredményeiből ismerünk. Eszerint a legtöbb embert erősen foglalkoztatja a törekvés, hogy csak önmagával foglalkozzék és minden válogatás nélkül csak saját élvezetét keresse.

Hogy ez a divatos felfogás és életstílus komoly veszélyekkel jár, alig tagadható. Nyomában sok kiégett és üres lelkű, életunt emberrel találkozunk. Boldogság utáni vágyaink kielégülését más úton kell keresnünk, Jézusnál, aki kijelenthette: „Én azért jöttem, hogy életük legyen”. De vajon ez a szóban forgó élet egyezik-e az életről alkotott saját elképzeléseinkkel? Jézus kijelentéseiből tudjuk, hogy ő nem az önzésben, az önmegvalósításban látta vágyaink kielégülését, hanem az önátadásban, – nem önmagunk szerencséjének, saját élvezetünknek kovácsolásában, hanem abban, hogy a mások örömét, szerencséjét, boldogságát keressük, – a mások iránti szeretet megnyilatkozásaiban, úgy amint ő erre saját életével is rámutatott: „Azért szeret az Atya – hallhatjuk ajkáról az evangéliumban – , mert odaadom az életemet...”. Róla igazán nem lehet elmondani, hogy saját előnyeit, szerencséjét, boldogságát kereste, de azt igen, hogy másokért élt. Jézus örömhírének mondanivalóját is ebben kell keresnünk: Ne legyetek önzők, hanem szeressétek egymást, mert csak akkor lehettek igazán boldogok, ha Istenért és az emberekért éltek.

Bármennyire is igyekszünk teletömni magunkat a boldogság pótszereivel, szívünk mindaddig üres marad, míg rá nem talál a boldogság igazi kútfejére, Jézusra, aki a világ bölcsei közül egyedül mondhatta el magáról: én vagyok az Út, az Igazság és az Élet, a kapu, amely megnyitja nemcsak a teljes élet, de az örök üdvösség lehetőségét is. Akik ezt megértik eltelnek Isten békéjével és örömével. Az ő békéjének és örömének sugárzó forrásaivá válnak. Ők nem rejtik véka alá a szívükből áradó krisztusi szeretetet. A keresztényeknek a szeretet öntöző csatornáivá kell válniuk a lelki aszálytól fenyegetett és kiégett világban.

Jézus ügyének továbbadása nemcsak néhány elhívatott ember kiváltsága. Minden keresztény közös feladata. A keresztény küldetés és elhivatottság nem prédikálásra, hitoktatásra vagy valamilyen nagyszabású mozgalom létrehozására irányul, hanem hitbeli tanúságtételt sürget, amely képes beragyogni nemcsak saját életünket, de környezetünket is. Megkeresztelkedésünk révén valamennyien krisztusi küldetésben és hivatásban részesültünk.

Isten azonban műve folytatására különleges megbízatásokat is adott. Embereket választott, hogy az igehirdetés és a szentségek által Isten országát építsék a világban. Ismerjük őket. Ott állnak a kórházakban és a betegek ágyánál. A szegények és elhagyatottak közötti szolgálatukkal Jézus szeretetére emlékeztetnek. Tanúságot tesznek arról, hogy áldozatos szeretetükhöz az erőt nem emberektől kapták, hanem Istentől, aki olykor még hallatlan teherbírással is megajándékozza őket. Jelentős szerep jutott nekik egyházközségeink szolgálatában. Mindig azon fáradoznak, hogy ébren tartsák hitünket és megerősítsék azt bennünk. Jézus követségében járnak. Nevében megújítják engesztelő áldozatát a szentmisében és Isten megbocsátó irgalmát hirdetik a gyóntatószékben. Helyettünk is imádkoznak és engesztelik Istent. Példa erre Dachau, ahol a borzalmak közelében a karmelita nővérek, közöttük egy magyar is, helyettünk is engesztelik Istent a szomszédságukban elkövetett emberi szörnyűségek miatt.

Magyarországon negyven esztendő kellett ahhoz, hogy újra ráébredjünk a hivatások fontosságára és ismét engedélyezzék a szerzetesrendek működését. Papjaink, szerzeteseink hiánya akkor tűnik fel leginkább, ha már nincsen, aki józanságra és jóra tanítsa gyermekeinket és fiataljainkat, meglátogassa elhagyatott betegeinket és szegényeinket, megvigasztalja a szomorkodókat és kibékítse a haragosokat, a veszekedő házastársakat és elmondja, hogy a földön nincsen maradandó lakóhelyünk és a föld kincsei nem nyújthatnak igazi boldogságot, mert az valójában csak Istentől jöhet.

Ha nem akarjuk, hogy környezetünkben ordas farkasokká váljanak az emberek és kikaparják még egymás szemét is egy falat kenyérért, akkor nekünk is tennünk kell valamit a hivatások érdekében. Elsősorban olyan egyéni és családi életet kell élnünk, hogy keresztény tanúságtételünk által fiataljaink meghallhassák Isten hívó szavát. Imádkoznunk kell, hogy Isten hivatásokat ébresszen körünkben, fiataljaink meghallják Isten hívó szavát és készséggel vállalkozzanak Isten és embertársaik szolgálatára. Nélkülük nem lehet teljes az életünk.

A hét napjainak üzenetei:

8. Hétfő: Boldog Gizella

ApCsel 11,1-18 – Jn 10,1-10

9. Kedd: Köznap

ApCsel 11,19-26 – Jn 10,22-30

10. Szerda: Köznap

ApCsel 12,24-13,5a – Jn 12,44-50

11. Csütörtök: Köznap

ApCsel 13,13-25 – Jn 13,16-20

12. Péntek: Köznap

ApCsel 13,26-33 – Jn 14,1-6

13. Szombat: Fatimai Boldogságos Szűz Mária

ApCsel 13,44-52 – Jn 14,7-14

A Törökbálinti Harangszót szerkeszti: Turai István.

Plébániánk internet honlapjának címe: www.tbkat.hu

Plébániánk ügyeleti ideje: hétfőtől péntekig délután 16-18 óráig.

 

Szentmisék rendje templomunkban:

cím: Pelsőczy Ferenc u. (Művelődési Házzal szemben)

vasárnap: 7:30, 10:00; 18 órakor

gyóntatás: vasárnap: 7-7:30; 17:30-18

 Minden hónap első vasárnapján 16:45-től 17:45-ig elmélkedős -énekes, és minden pénteken 16 -20 óráig csendes szentségimádást tartunk!

oltáriszentség

A szentmiséről

itt olvashat:katt ide

Elérhetőségek

Plébánia
Címünk:
Munkácsy M. u. 78.
Telefon: 23/336-005
Irodai fogadóórák:
minden hétköznap 16-18 óra között

1%

Kérjük testvéreinket, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával támogassák egyházunkat.

A Katolikus Egyház technikai száma: 0011.

A Szeretet Földje Közhasznú Alapítványadószám: 18684319-1-13

PELSŐCZY FERENC ALAPÍTVÁNY
Adószám: 18724525-1-13
Budapest Bank 10101391-
63318300-01003008

Pelsőczy Ferenc

Dr. PELSŐCZY FERENC
c. prépost, plébános
(1916-1995)

Facebook

Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com