Keresés

Névnapok -  tegnap: Jolán ma: Olivér holnap: Cecília holnapután: Kelemen, Klementina

Bejelentkezés



Templomunkról

Itt olvashat

Kápolnák

története

Keresztek és szobrok Törökbálinton

Itt olvashat róla

Kálvária

története

Naptár

látogatók

Oldalainkat 363 vendég böngészi
Harangszó június 11-én PDF Nyomtatás E-mail
2017. június 16. péntek, 08:04

TÖRÖKBÁLINTI HARANGSZÓ

A Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség heti hírei

2017. június 11. Szentháromság vasárnapja

Az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében!

Az Egyházközség hírei

  1. A hétköznapi szentmisék reggel 7 órakor kezdődnek, kivéve csütörtököt, amikor reggel 6 órakor. Vasárnaponként reggel ½ 8-kor, délelőtt 10-kor és este 6 órakor vannak szentmisék.
  2. Jövő vasárnap, június18-án, lesz Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe, azaz: Úrnapja. Az ünnepi szentmise 10 órakor kezdődik, utána körmenet.

Zarándoklat

Pár évvel ezelőtt tett fogadalmunk megvalósításában újabb állomáshoz érkeztünk. A kereszt vonalában elhelyezkedő Mária kegyhelyek meglátogatásának következő állomása Czestochowa lesz. Ezt a zarándoklatot kibővítjük Krakkó, Legnica (Eucharisztkikus csoda 2013-ban), Krzeszów és Litomysl zarándokhelyek felkeresésével. Közös imaszándékaink között szerepel: közbenjárás a Szűzanyánál "Mária országának" mennyei védelméért, az abortusz elleni harcban folytatott küzdelemért, a rákos-, pszichés- és szenvedélybetegek gyógyulásáért, a mozgássérült-és autista gyermekekért.

A csoport lelki kísérői: Imrefi Mór atya (O.Cist Olaszfalu plébánosa), Bolla Júlia (hitoktató és lelkipásztori kisegítő Törökbálint) Időpont: 2017.07.31 - 08.04. (hétfőtől szombat reggelig). Részvételi díj: 55.000.-Ft (utazás, szállás, reggeli). Érdeklődni lehet: 0630-967-6517 (törökbálinti evangelizációs csoport)

Olvasmány a Kivonulás könyvéből

(Kiv 34, 4b-6.8-9)

Mózes tehát kifaragott két kőtáblát, amilyenek az elsők voltak. Mózes másnap korán reggel elindult a Sinai hegyre, ahogy az Úr megparancsolta és vitte magával a kőtáblát. Az Úr leereszkedett a felhőben, ő pedig eléje járult.

Segítségül hívta az Úr nevét. Az Úr elvonult előtte és azt mondta: "Jahve, Jahve, irgalmas és könyörülő Isten, hosszan tűrő, gazdag kegyelemben és hűségben. Kegyelmét megtartja ezrek számára, megbocsátja a vétket, a hibát, a bűnt, de nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem az atyák vétkét számon kéri fiaiktól és unokáiktól harmad- és negyedízig." Mózes sietve a földig hajolt, leborult, és így szólt: "Ha kegyelmet találtam a szemedben, Uram, akkor a mi Urunk vonuljon velünk. Bár keménynyakú nép ez, de bocsásd meg bűneinket, és fogadj el minket örökségedül."

Szentlecke Szent Pálnak a korintusiakhoz írt második leveléből

(2Kor 13, 11-13)

Különben, testvérek, örüljetek, tökéletesedjetek, buzdítsátok egymást, éljetek egyetértésben és békében! Akkor veletek lesz a szeretet és a béke Istene. Köszöntsétek egymást szent csókkal! A szentek mind köszöntenek titeket. Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!

Evangélium Szent János könyvéből

(Jn 3, 16-18)

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában.

A szeretet és a béke Istene

Egy héttel Pünkösd után Szentháromság vasárnapja liturgikus évünk leghosszabb szakaszának nyitánya, amely mintegy közös nevezőre hozva, tömören összefoglalja és jelzi üdvösségünk történetének legalapvetőbb igazságait. Ezen a vasárnapon az önmagát kinyilatkoztató Isten legmélyebb titkával szembesülünk: a Szentháromság Egy Istennel, aki Krisztusban mint megváltó és szabadító Isten mutatkozott meg előttünk, hogy általa üdvözüljön a világ. Benne felismertük „a szeretet és a béke Istenét”, aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen”.

Az első parancs

Az idősebb generáció bizonyára még ma is betéve tudja a Tízparancsolatot. „Első: én vagyok a te Urad, Istened. Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” Mózes Második Törvénykönyvében ezt így olvassuk: „Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptomból, a szolgaság házából. Ne legyenek más isteneid! Ne faragj magadnak képmást semmiről, ami fönn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben van...” (MTörv 5, 6-8). A korabeli zsidók számára ez a parancs a szomszédos népek vallásával szemben nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy csak egyetlen Isten létezik, aki mellett nem létezhet más bálványisten, és szigorúan megtiltotta a (bálvány)istenekről alkotott faragott képek használatát.

Szentháromság ünnepe tulajdonképpen Isten ezen első parancsolatára vezethető vissza. Ebben kifejezésre jut, hogy a mi Istenünk az egyetlen Isten, akinek lényege felülmúl minden emberi elképzelést és akit egyetlen emberi kéz által alkotott képpel sem lehet tökéletesen kifejezni és ábrázolni.

Képünk Istenről

Az ember mindig arra törekedett, hogy képet alkosson Istenről. Megfoghatóvá, kézzelfoghatóvá akarta tenni. Valamikor – (és ma?) – tévelygésükben az emberek saját képükre és hasonlatosságukra teremtették az isteneket. A görögök képzeletükben saját kiskirályaik és hercegeik mintájára mintegy 300 istennel, ill. istennővel népesítették be az Olimposz hegyét, amelynek tetején az istenek atyja, Zeusz, oldalán féltékeny feleségével, Hérával olykor szaporán szórta haragja tüzes villámait. Xenophanész, görög filozófus, a Kr. e. 6. században már keserűen szemére vetette honfitársainak, hogy „saját képmásukra formálják isteneiket.

Szentháromság ünnepe a tévhiedelmeket akarja szétoszlatni és ébren akarja tartani bennünk az igaz hitet, amely szerint Isten egyetlen képbe sem szorítható és létének teljessége egyetlen képpel sem azonosítható. Isten lényegére csak utalni tudunk a paradox kifejezéssel: „Az igaz és örök Istenséget úgy valljuk, hogy három különböző személyt imádunk benne egyetlen Lényegben és egyetlen Fenségben”.

Az emberek – különösen Jézus Krisztus megjelenésével – kezdtek mélyebben foglalkozni a Háromságos Egy Isten lényegével. Jézus Krisztus megjelenésekor a földön kérdezgetni kezdték: „Ki ez, aki Istent Atyjának nevezi, és azt állítja, hogy általa már elkezdődött és testet öltött Isten országa az emberek között? János evangélista hamarosan és bátran válaszolt a kérdésre, amikor Jézus ajkára adta a szavakat: „én és az Atya egy vagyunk” (Jn 10, 30). Életét látva az emberek megtapasztalták Jézus és Isten – akit ő egyébként Atyjának nevezett – közötti bensőséges és mélységes kapcsolatot. Megtapasztalták, hogy Jézust teljesen átjárta a Szentlélek, aki halála és feltámadása után – Krisztus Lelke – a keresztényekben tovább él és működik. Mindez a keresztényekben elmélyítette a Szentháromság Egy Isten hitét, amelynek megértését a mai szentmise olvasmányok is igyekeznek elősegíteni.

Az Elképzelhetetlen

Mindez arra vall, hogy a leírhatatlan, a képekben kifejezhetetlen, a láthatatlan és a felfoghatatlan Isten leginkább azzal a kijelentéssel írható körül, amely az első János levélben összefoglalja Ábrahám és Jézus Istenéről szerzett tapasztalatainkat: „Az Isten szeretet” (1 Jn 4, 8). Ebből megsejthető, hogy az Isten, aki nemcsak szeret, de maga a szeretet, úgymond a szeretet valóságos megtestesítője, mint abszolút Lény, valósággal elképzelhetetlen, hogy teljes elszigeteltségben és magányosságban uralkodik a világmindenség fölött és irányítja az emberek sorsát. Istennek, aki nemcsak szeret, de maga a szeretet, már önmagában rendelkeznie kell a szeretet-kapcsolatok viszonylataival: a hívás és felelet, a szerető és szeretett fél közötti relációkkal. Isten nem a filozófusok „mozdulatlan mozgató”-ja, hanem élő Isten, akiben mozgás, kapcsolat, kiáradás, párbeszéd és élet található. Izrael népe, Jézus kortársai és a keresztények megtapasztalták Isten úgymond „látható, külső életének oldalát”, megnyilvánulásait. Megtapasztalták, hogy Isten „irgalmas és könyörülő Isten”, aki úgy szerette a világot, hogy megváltásáért egyszülött Fiát adta oda, és aki nem más, mint „a szeretet és a béke Istene”. Szentháromság ünnepe így arra a hitbeli meggyőződésre épül, hogy Isten eme „látható, külső oldala” teljesen megfelel az ő belső életének, az ő „láthatatlan, belső oldalának”: az Isten szeretet, és mi a Fiú által vele együtt a Szentlélekben felvételt nyertünk Isten, az Atya szeretetébe.

Az ember hajlamos (volt) arra, hogy saját képére és hasonlatosságára találjon ki magának isteneket. Szentháromság ünnepe ezzel szemben felhívás arra, hogy inkább

nekünk kell Isten képére és hasonlatosságára alakítanunk életünket. Ha az Isten szeretet, és lényéhez ennyire hozzátartozik az elajándékozás és elfogadás, és ő mindig az az Isten, akinek élete kapcsolatokban bontakozik ki: az Atya és a Fiú, a Fiú és az Atya kapcsolatában, és ha ez a kapcsolat, amelyet mi „Szentléleknek” hívunk, kiáradt és szüntelenül kiárad ránk, akkor ez azt jelenti, hogy ennek megfelelően életünknek meg kell változnia. Ha a Szentháromság Egy Istenre szegezzük tekintetünket, akkor meg kell szűnnie a veszekedéseknek, akkor el kell veszítse jelentőségét a fenn és a lenn, a hatalom és tekintély utáni kegyetlen törtetés. Istenre szegezve tekintetünket, helyet kell kapjon közöttünk a szeretet, amelyben az emberek mindig kitárulkoznak egymás felé, mert Istenben élnek, aki szeretet.

A hét napjainak üzenetei:

12. Hétfő: Köznap

2Kor 1,1-7 – Mt 5,1-12

13. Kedd: Páduai Szent Antal áldozópap

2Kor 1,18-22 – Mt 5,13-16

14. Szerda: Köznap

2Kor 3,4-11 – Mt 5,17-19

15. Csütörtök: Árpád-házi Bolgog Jolán

2Kor 3,15-4,1.3-6 – Mt 5,20-26

16. Péntek: Köznap

2Kor 4,7-15 – Mt 5,27-32

17. Szombat: Szűz Mária szombatja

2Kor 5,14-21 – Mt 5,33-37

A Törökbálinti Harangszót szerkeszti: Turai István.

Plébániánk internet honlapjának címe: www.tbkat.hu

Plébániánk ügyeleti ideje: hétfőtől péntekig délután 16-18 óráig.

 

Szentmisék rendje templomunkban:

cím: Pelsőczy Ferenc u. (Művelődési Házzal szemben)

vasárnap: 7:30, 10:00; 18 órakor

gyóntatás: vasárnap: 7-7:30; 17:30-18

 Minden hónap első vasárnapján 16:45-től 17:45-ig elmélkedős -énekes, és minden pénteken 16 -20 óráig csendes szentségimádást tartunk!

oltáriszentség

A szentmiséről

itt olvashat:katt ide

Elérhetőségek

Plébánia
Címünk:
Munkácsy M. u. 78.
Telefon: 23/336-005
Irodai fogadóórák:
minden hétköznap 16-18 óra között

1%

Kérjük testvéreinket, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával támogassák egyházunkat.

A Katolikus Egyház technikai száma: 0011.

A Szeretet Földje Közhasznú Alapítványadószám: 18684319-1-13

PELSŐCZY FERENC ALAPÍTVÁNY
Adószám: 18724525-1-13
Budapest Bank 10101391-
63318300-01003008

Pelsőczy Ferenc

Dr. PELSŐCZY FERENC
c. prépost, plébános
(1916-1995)

Facebook

Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com