Keresés

Névnapok -  tegnap: Magdolna ma: Lenke holnap: Kinga, Kincső holnapután: Kristóf, Jakab

Bejelentkezés



Templomunkról

Itt olvashat

Kápolnák

története

Keresztek és szobrok Törökbálinton

Itt olvashat róla

Kálvária

története

Naptár

previous month Július 2017 next month
H K Sz Cs P Sz V
week 26 1 2
week 27 3 4 5 6 7 8 9
week 28 10 11 12 13 14 15 16
week 29 17 18 19 20 21 22 23
week 30 24 25 26 27 28 29 30
week 31 31

látogatók

Oldalainkat 351 vendég böngészi
Harangszó június 18-án PDF Nyomtatás E-mail
2017. június 17. szombat, 08:52

TÖRÖKBÁLINTI HARANGSZÓ

A Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség heti hírei

2017. június 18. Úrnapja

Krisztus Szent Testének és Vérének Főünnepe

A Plébánia hírei

A hétköznapi szentmisék reggel 7 órakor kezdődnek, kivéve csütörtököt, amikor reggel 6 órakor. Vasárnaponként reggel ½ 8-kor, délelőtt 10-kor és este 6 órakor vannak szentmisék

Mához két hétre, július 2-án, vasárnap lesz a Mária Segíts! kápolna búcsúja. Ezen a napon csak egy szentmise lesz, délelőtt 10 órakor a kápolnánál. Ha esik az eső, abban az esetben a templomban tartjuk a szentmisét.

Július első négy vasárnapján, tehát július 2-án, 9-én, 16-án és 23-án este 6 órakor nem lesz szentmise. Ezeken a vasárnapokon csak reggel ½ 8-kor és délelőtt 10-kor lesz szentmise

úrnap

Olvasmány a Második Törvénykönyvből

(MTörv 8, 2-3.14-16)

Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megalázzon, próbára tegyen, megvizsgálja szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem. Megalázott és hagyta, hogy éhezz, aztán mannával táplált, amelyet nem ismertél és atyáid sem ismertek, hogy megtudd: nemcsak kenyérrel él az ember, sokkal inkább azzal él az ember, ami az Úr szájából jön. Szíved ne váljék elbizakodottá, ne felejtsd el az Urat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Átvezetett a mérges kígyók és skorpiók lakta nagy és félelmetes pusztán meg a víztelen sivatagon, aki a kősziklából vizet fakasztott neked, a pusztában pedig mannával táplált, amelyet atyáid sem ismertek, hogy így megalázzon és próbára tegyen, végül azonban jóra fordíthassa sorod.

Szentlecke Szent Pálnak a korintusiakhoz írt első leveléből

(1Kor 10, 16-17)

Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde a Krisztus vérében való részesülés? S a kenyér, amelyet megtörünk, nemde a Krisztus testében való részesedés? Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérből részesülünk.

Evangélium Szent János könyvéből

(Jn 6, 51-59)

„Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?”

Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.”

Ezeket mondta, amikor Kafarnaumban, a zsinagógában tanított.

Az Úr asztalánál

Jézus különféle hasonlatokkal világította meg, mit is jelent az Isten Országa. Legszívesebben mégis a lakoma példázatához fűzte mondanivalóját, egyre merészebb és hatalmasabb távlatokat nyitva meg előttünk. Életének legvégén pedig búcsúlakomára hívta övéit, hogy ott – immár nem képes beszéddel, hanem valóságosan – megkoronázza mindazt, amit addig mondott arról, hogy benne és általa mennyire szereti Isten az embereket.

Melkizedek pap-király gesztusában, aki "kenyeret és bort hozott" (Ter 14,18), saját fölajánlott adományaink az előképét látjuk. Az Ószövetségben a kenyeret és a bort a föld terményei között áldozatul ajánlották fel, a hála jeleként a Teremtő felé. A kenyér és a bor a kivonulás eseményei során új jelentéssel gyarapodtak: a kovásztalan kenyér, amelyet Izrael minden évben húsvétkor fogyasztott, az Egyiptomból történt, megszabadító kivonulás sietségére emlékeztetett; a sivatagi manna emléke pedig arra figyelmeztette Izraelt, hogy Isten igéjének kenyeréből él. De a mindennapi kenyér az Ígéret földjének gyümölcse is, Istennek az ő ígéretei iránti hűségét garantálja. Az "áldás kelyhe" (1 Kor 10,16) a zsidó húsvéti vacsora végén a bor ünnepi örömét új távlatokkal egészítette ki, a Messiás-várás és Jeruzsálem újjá-épültének dimenziójával. Jézus, amikor megalapította az ő Eucharisztiáját, új és végleges értelmet adott a kenyér és a kehely megáldásának.

A kenyérszaporítás csodái – amikor az Úr elmondotta az áldást, és tanítványai segítségével megtörte majd szétosztotta a kenyeret, hogy táplálja a sokaságot – előre jelzik az ő Eucharisztiája egyetlen kenyerének bőségét. A Kánában borrá változtatott víz jele már akkor hirdeti Jézus megdicsőülésének óráját. Ez a jel kinyilvánítja a menyegzői lakoma beteljesedését az Atya országában, ahol a hívek a Krisztus vérévé vált új bort fogják inni. Az Eucharisztia első meghirdetése megosztotta a zsidókat, éppen úgy, amint szenvedésének meghirdetése is megbotránkoztatta őket: "Kemény beszéd! Ki hallgatja?" (Jn 6,60). Az Eucharisztia és a kereszt, mindkettő botránykő.

Az utolsó vacsora s vele az Eucharisztia alapítását nagycsütörtökön idézi emlékezetünkbe az egyház. Ez azonban belesimul a szent Három Nap menetébe, Jézus szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának mindennél hatalmasabb eseménysorozatába. Az egyház ezért a húsvéti idő végeztével külön ünnepet szentel az Eucharisztiának. Az ünnep magyar neve: Úrnapja. A latin nyelvben a vasárnapot hívták így: Urunk feltámadásának ünnepe – de még a mai beszélt orosz nyelv is a "feltámadás" szóval jelöli a vasárnapot. A mai ünnepet így is nevezhetnénk: Urunk ajándékozásának, az önmagát nekünk ajándékozó Úrnak az ünnepe.

Milyen sajátos és fájdalmas ellentmondás: sokak képzeletében olyan elgondolás él Istenről, mintha ő valami idegen, távoli, sőt esetleg félelmes hatalom volna, akitől jobb távol maradni, akit jobb elkerülni, hogy ne háborgassa életünk csöndes és megszokott menetét. Netán valami távoli eszme, amelyik csupán némelyek gondolatában él, s amellyel az okos vagy gyakorlatias ember inkább nem is foglalkozik.

A valóságban kiderül hogy Isten mindennek éppen az ellenkezője. Az a valóságos Isten, aki a történelemben megmutatkozik: eleinte, távolabbról, a Szövetség Isteneként, majd az idők teljességében Jézus Krisztusban. Ez annyira meglepő, minden várakozással és elképzeléssel ellentétes, hogy az emberek alig akarnak hinni a szemüknek.

Isten legfőbb jellemzője nem a hatalom, hanem a szeretet. S mindent felülmúló, hatalmas szeretetének választottjai mi vagyunk, emberek. Krisztusban ez az üzenet ölt testet, s az Eukarisztiában ez válik mindennapi kenyerünkké.

Táplálék nélkül az ember elpusztul. De mit tegyen az, aki nem tud magáról gondoskodni? A tévéhíradók képeiből felrémlenek bennünk képek a világ éhezőiről: csonttá-bőrré soványodott gyerekek, öregek, élet és halál mezsgyéjén vergődve. Felidézhetünk viszont egészen más képet is, az élet egyik legszebb látványát: az újszülöttjét szoptató édesanyáét, aki kicsinyének nemcsak fizikai fenntartásáról gondoskodik azzal, hogy táplálja, hanem szeretetével is, egész lényét bebugyolálja gondoskodó gyengédségével.

A pusztában vándorló zsidók számára Isten szerzett földi táplálékot – ezáltal bizonyította, jelezte gondoskodó atyai szeretetét is. Jézus jól tudta, hogy az élet pusztaságában az örök lét felé vándorló embernek égi táplálékra, a szeretet ajándékára is szüksége van ahhoz, hogy szeretetből születő új élete kibontakozhasson. "Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ életéért" "Az én testem valóban étel, az én vérem valóban ital." A Krisztusban újjászülető ember napi tápláléka maga a feltámadt Krisztus, aki ételünkké, italunkká válva ajándékoz meg bennünket önmagával, hogy táplálja bennünk az isteni szeretet új életét.

Manapság a táplálkozásnak új, egészségesebb formáit ajánlgatják, új és új ételeket kínálgatnak. Vajon mennyire fedeztük fel mennyei táplálékunk értékét? Mennyire fogadjuk el a nekünk felkínált ételt? Természetes-e számunkra, hogy a szentmisén való részvételünk az áldozással lesz teljessé?

A szentmisében a kenyér és a bor átalakul a feltámadt Krisztus testévé és vérévé. Ennek a csodálatos átváltozásnak "alapanyaga", kiindulópontja lehet azonban maga az ember is: aki megkeresztelkedik, az Krisztus Testének, az egyháznak tagjává lesz. "Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mert mindnyájan egy kenyérből részesülünk." Kétszeres átalakulás játszódhat le bennünk. Életünk Krisztus kegyelméből, a Szentlélek erejéből az isteni életnek válhat részesévé. "Élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem." Azok pedig, akik így átalakulnak Krisztusba a Szentlélek által, egyetlen élő közösséggé válnak: Krisztus testévé. Akik magukhoz veszik Krisztus testét az Eucharisztiában, azokban megindul vagy fölerősödik az átváltozásnak ez a folyamata: Krisztus élete, az ajándékozó, önmagát osztogató szeretet lelkülete növekszik bennük. Isten nekünk ajándékozta magát Krisztusban, hogy mi is ajándékká váljunk egymásnak.

A hét napjainak üzenetei:

19. Hétfő: Köznap

2Kor 6,1-10 – Mt 5,38-42

20. Kedd: Köznap

2Kor 8,1-9 – Mt 5,43-48

21. Szerda: Gonzága Szent Alajos

2Kor 9,6-11 – Mt 6,1-6.16-18

22. Csütörtök: Köznap

2Kor 11,1-11 – Mt 6,7-15

23. Péntek: Jézus Szentséges Szíve

MTörv 7,6-11 – 1Jn 4,7-16 – Mt 11,25-30

24. Szombat: Keresztelő Szent János születése

Iz 49,1-6;ApCsel 13,22-26 – Lk 1,57-66.80

Zarándoklat

Pár évvel ezelőtt tett fogadalmunk megvalósításában újabb állomáshoz érkeztünk. A kereszt vonalában elhelyezkedő Mária kegyhelyek meglátogatásának következő állomása Czestochowa lesz. Ezt a zarándoklatot kibővítjük Krakkó, Legnica (Eucharisztkikus csoda 2013-ban), Krzeszów és Litomysl zarándokhelyek felkeresésével. Közös imaszándékaink között szerepel: közbenjárás a Szűzanyánál "Mária országának" mennyei védelméért, az abortusz elleni harcban folytatott küzdelemért, a rákos-, pszichés- és szenvedélybetegek gyógyulásáért, a mozgássérült-és autista gyermekekért.

A csoport lelki kísérői: Imrefi Mór atya (O.Cist Olaszfalu plébánosa), Bolla Júlia (hitoktató és lelkipásztori kisegítő Törökbálint) Időpont: 2017.07.31 - 08.04. (hétfőtől szombat reggelig). Részvételi díj: 55.000.-Ft (utazás, szállás, reggeli). Érdeklődni lehet: 0630-967-6517 (törökbálinti evangelizációs csoport)

A Törökbálinti Harangszót szerkeszti: Turai István.

Plébániánk internet honlapjának címe: www.tbkat.hu

Plébániánk ügyeleti ideje: hétfőtől péntekig délután 16-18 óráig.

 

Szentmisék rendje templomunkban:

cím: Pelsőczy Ferenc u. (Művelődési Házzal szemben)

vasárnap: 7:30, 10:00; 18 órakor

Július első négy vasárnapján, 2-án, 9-én, 16-án és 23-án este 6 órakor nem lesz szentmise, csak reggel ½ 8-kor és délelőtt 10 órakor!

gyóntatás: vasárnap: 7-7:30; 17:30-18

 Minden hónap első vasárnapján 16:45-től 17:45-ig elmélkedős -énekes, és minden pénteken 16 -20 óráig csendes szentségimádást tartunk!

oltáriszentség

A szentmiséről

itt olvashat:katt ide

Elérhetőségek

Plébánia
Címünk:
Munkácsy M. u. 78.
Telefon: 23/336-005
Irodai fogadóórák:
minden hétköznap 16-18 óra között

1%

Kérjük testvéreinket, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával támogassák egyházunkat.

A Katolikus Egyház technikai száma: 0011.

A Szeretet Földje Közhasznú Alapítványadószám: 18684319-1-13

PELSŐCZY FERENC ALAPÍTVÁNY
Adószám: 18724525-1-13
Budapest Bank 10101391-
63318300-01003008

Pelsőczy Ferenc

Dr. PELSŐCZY FERENC
c. prépost, plébános
(1916-1995)

Facebook

Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com